Csíkszeredai Régizene Fesztivál 2014





Fesztiválnapló

Negyedik (és egyben utolsó) nap: Két jó banda egy deszkán
Fotó: Ádám Gyula

Jobb híján így fogalmaznám meg a fesztivál zárónapjának lényegét. Amihez az is hozzátartozik, hogy a viharfelhők reggelre eltakarodtak, délutánra pedig ígéretes melegbe borult a Hargita alatti város. (Pedig már arra készültünk, hogy - mint minden évben - egyszer kötelezően be kell majd ülnünk a tartalékhelyszínre kijelölt színházterembe. Hát nem!)

A program lezsernek ígérkezett,de talán épp ezért nyúlott el majd egy órával: az utolsó nap fellépésre kerülő két banda jócskán elnyújtotta a közönség idejét, bár ezt csak azok bánták, akik minden áron szerették volna megnézni a világbajnoki döntőt és nem kívántak az utolsó pillanatban behuppanni a tévé előtti karosszékbe...

A Balkan Baroque Band - teljes létszámban

A Párizsból koncípiált és irányított Balkan Baroque Band nyitott csapatában örömmel fedeztük fel a csíki muzsikusok színe javát: Kovács Lacit, Adorján Csabát, Lázár Zsombort és Szőgyör Árpádot, de ott volt a fesztivál két olyan régi barátja is, mint a csembalós Erich Türk és a hegedűs Mircea Ionescu. Az együttest irányító Jean-Christophe Frisch el is mondta: korábbi balkáni barátai ezúttal nem értek rá, de jó, hogy itt vannak a helyiek, akik legalább olyan jók... És aztán jöttek egymás után a barokk operák zenei részletei, áriái. Az énekhangot biztosító törékeny Cyrille Gerstenhaber nagyszerűen uralta a teret, kifejező gesztusaival valóságos színpadi játékká változtatta áriáit.


La Fenice

Némi kényszer-szünet után, miközben alkonyodott, a La Fenice együttes (Párizs) is elfoglalta a helyét a szabadtéri deszkákon. Kasszandra szerelmei című műsorukban barokk kori versek megzenésítését adták elő, érdekesebbnél érdekesebb régi hangszerekkel ismertetve meg a hallgatót. A Pierre Ronsard szövegeire írt dalok kellemesen pergővé tették az előadást - hisz rövidek, érzelmesek, s olykor szellemesen csipkelődőek voltak. Az értelmezést nagyban segítette Elena Maria Sorban értő szinkrontolmácsolása.

Akiket nem vonzott  a Németország–Argentína találkozó élménye, azok maradtak a várban és a fesztiválon még jelenlévő valamennyi zenész örömmuzsikájára orrvérzésig ropták a táncházban a reneszánsz táncokat.


Táncház - közösségi örömzenére

A fesztiváludvart az idén is elözönlötték az 1-2 éves csöppségek is, akik inkább futkározni, hengergőzni szerettek a lenyírt gyepen, a széksorok között (olykor a fotósok-filmesek lába alatt). Köztük volt egy szőke csöppség, akiről hamar kiderült, hogy igazából a Fesztivál gyereke: pár évvel ezelőtt a papa és a mama - Sam Chapman és Fülöp Mária - tulajdonképpen az egyik csíkszeredai fesztivál idején melegedtek össze, s lettek gondtalan muzsikáló fiatalokból felelősségteljes szülők. Jó volt látni, ahogy felváltva viselték gondját a felhőtlen napjait élő kis fesztivál-gyereknek.

Az előadás vége...

Csíkszereda, 2014. július 14. 




Harmadik nap: Erdélyi hangzásvilág
Fotó: Ádám Gyula

Gyerekfoglalkozások
Gyerekfoglalkozással indult a nap a Mikó-vár udvarán. A repertoár a már ismert, szokásos: játszóház, reneszánsz táncok tanítása, címerfestészet, páncél- és fegyvermustra, majd a Tibia kamarazene együttes koncertje. Sikerült is egészségesen kimeríteni a lelkes gyerkőcök érdeklődését, abban hiba nem volt; talán csak az udvar frissen felázott virágágyásai látták kárát a beléjük taposó gyerek- és felnőttcipőktől...

Lyceum Consort: Ricercare
Az első komoly hangversenyt a bukaresti Lyceum Consort adta, a Mikó-vár protokoll term(ecskéjé)ben. A jól ismert és közkedvelt együttes ezúttal "takaréklángon érkezett": több tagja anyai elfoglaltsága miatt igazoltan távol maradt, de a jelen lévő Öllerer Ágnes, Izsák Katalin, Nagy Zsófia, Popescu Pavel és Banica Anna-Mária becsületesen kitettek magukért. Kár, hogy a koncertlátogatók egy része nem olvasta el figyelmesen a műsorelőzetest és a várudvaron várta a kezdést, majd a koncertterem ablakán át kiharsanó tapsról jött rá, hogy lemaradt a Ricercar című zenei morzsa-összeállításról. A hangsúlyosan furulyákon játszó együttes azt próbálta illusztrálni, hogy a francia barokk és az olasz barokk muzsikák között nincs kibékíthetetlen ellentét - egyik a másikat generálta, bár vetélkedés és harc létezett körülöttük.

Zenei egyetemisták újabb meglepetése

Borongós égbolt alatt, enyhe időben, némi késéssel rajtolt az udvari program: egy csoport frissen végzett zenei egyetemista meglepetés-zenéjével. Jó volt, az utánuk következő, felállásra váró Kájoni Consort (Barót) tagjai is megtapsolták. Fegyvert, s bátor szívet című erdélyi és magyar zenei műsorukkal (XV-XVII. sz.) sikeresen ütötték le az alaphangot, majd később csatlakozott melléjük a hangzásvilágban és zenei érdeklődésben hozzájuk közel álló  Carmina Renascentia (Nagykároly) s rövid közös műsor erejéig gyönyörködtették a közönséget. Rövid szünet után a nagykárolyi együttes népszerű, XVI. századi francia dallamokat adott elő. 

Kájoni Consort
Carmina Renascentia
Következett egy rendhagyó műsorszám: Shakespeare A windsori víg nők c. darabjából készült reneszánsz táncjáték jeleneteiből mutatott be táncos-kosztümös előadásban a Passeggio táncegyüttes. Zene és mozdulatok, látvány és hangzás sziporkázó összjátéka ellensúlyozta a viharossá forduló időjárás fenyegetését.


A windsori víg nők
A magyarországi Musica Historica és vendégük, Kobzos Kiss Tamás bevállalták a zord esti időjárást és szenvedélyes szabadtéri előadókként ajándékozták meg a közönséget A Múzsák szállása - Erdélyi muzsika a XVII. századból című koncertjük új színpadra állításával. Az együttes ezúttal Csörsz Rumen István, Farkas Zoltán, Kasza Roland, Kovács Attila, Palócz Réka, Szépleki Zoltán és Tövisházi Zsófia felállításban ült színpadra.


Musica Historica
A harmadik nap estéje megoszlott a foci VB kisdöntője és a várbeli protokoll-teremben felhangzó bécsi kávéházi muzsika között (Divertimento). Előadták: Tóth Mónika (Budapest), Danuta Zawada (Gdansk), Chereji Szilárd (Linz).

Viharos fesztiválkép - esti szivárvánnyal

Második nap: Csupa francia és csupa barokk
Fotó: Ádám Gyula

A cím mindent magába foglal, de azért némi magyarázatra szorul. Az éjszakai vihar azzal kecsegtetett, hogy nap közben nincs mitől félni. De aztán kiderült, hogy amúgy sincs ok aggodalomra: valamennyi pénteki koncertet eleve terembe tervezték.

Régi zene - fiatal muzsikus lantján

A legfiatalabb "egyetemi" végzős

Elégedettek a nyári egyetem tanárai

Déltől a nyári egyetem hallgatóinak vizsgahangversenye-bemutatkozása zajlott, s jócskán belenyúlott a késő délutánra (a művészeti líceum előadótermében mindenki megmutatta, mit tud-mit nem), aztán a református templom hajójában gyülekezett a közönség, hogy meghallgassa a kolozsvári Transylvania Barokk Együttest, akik már évek óta nagyjából ugyanabban a felállításban játszanak: Majó Zoltán (furulya), Bartha Mátyás (barokk hegedű), Ciprian Campean (barokk cselló), Erich Türk (csembaló). Egyenruhájuk: fekete ing, nadrág és cipő. Elegánsak, hajlékonyak, karcsúak, olykor együtt játszanak, majd külön-külön is bemutatják, mire képes néhány szerény hangszer, ha jó kezekben vannak. Megtudjuk tőlük, hogy a francia barokk zene jó hangzása ellenére is némileg egyhangú, csevegő, úgy tűnik, mintha nehéz lenne abbahagyni... A templomhajóba rézsútosan bevetődik a délutáni nap, a foghíjas fél terem közönsége úgy burkolózik a zenébe, mintha jól bélelt fészekben ülne. Semmi kilengés, semmi extra, minden pontosan: órára, percre. A taps is.

Négyből hárman - a Transylvániából
A barokk fesztiválzenekar - összetétele mindig csak akkor derül ki, amikor a Szent Ágoston templom oltára előtt helyet foglalnak a zenészek. Az egyedüli fix pont: a drezdai Ulrike Titze, aki összefogja a mindenünnen érkező és jelentkező zenészeket; ők alkotják baráti alapon a mindenkori fesztiválzenekart. Ahogy most elnézem, a csíkszeredai kamarazenészek alkotják a kemény magot, sok az ismerős arc, még az elmúlt évek nyári egyetemeinek néhány volt hallgatója is feltűnik a hátsó sorokban. Volt és van tehát értelme e zenei foglalatosságnak, s felhangzanak sorra, egymás után a fajsúlyos művek: Lully Úrhatnám polgár-a, majd Fasch, Rebel és Rameau egymással vetekedő, már-már fantasztikus művei. A nagyszerű akusztikájú templom megtelt, ezt az esti órát kedveli a leginkább a közönség.

Fiatal arcokkal vonul be a Barokk Fesztiválzenekar
Hangol a fesztiválzenekar
Egy érdekes hangszer: a barokk oboa
Fiatal arcok a zenekar hátsó sorában is
Műélvezők - és jó éjszakát gyerekek!

A késő esti koncertre már vissza kell kutyagolni a Mikó várig (amúgy nem nagy távolság, csak csíkszeredai léptékkel mérve), s ott a Csalog Benedek-Fülöp Mária-Sam Chapman trió barokk játékában gyönyörködhetett a néző. Egy barokk fuvola, egy csembaló és egy theorba, plusz három lelkes fiatalember - csodákra képesek. Akárcsak ez a franciás fesztivál.

Első nap: Fátyolos felhők alatt
Fotó: Ádám Gyula

Szerda este nagy vihar, zápor vonult végig az Olt völgyében, csak úgy zengtek a dörgésektől a Csíki havasok (mintha ágyúztak volna). Na de a csütörtök délután és este jó meleg volt (+29 fok), s a kinti koncertek már befejeződtek, amikor összegyűltek a szolgálatos felhők. (Az újabb éjszakai zápor és égzengés már nem érintette a fesztivál rendezvényeit.)

A vár bejárata előtt, végig a falak mentén utcai tárlaton jobbnál jobb fotók a fesztivál életéből. Koncertek és előadók. Muzsikusok megörökített, utánozhatatlan gesztusai. Ádám Gyula (kiapadhatatlan) termése...


A Mikó-vár hangulatos udvara - mint régen. Szinte semmi nem változott. A székek, a padok megszokottak, a büfé is a helyén (gyorsan beszerzek fél liter ásványvizet), felszerelkezem a nyomdaszagú műsorfüzettel, megszokott helyemet is üresen találom (a tornác alatt), kezdődhet az előadás!

De addig még van valamennyi... A szabadtéri színpadon (agyondíszítve: plakátolva, virágozva) a Régizene Nyári Egyetem hallgatói és tanárai népes csoportja próbálgatja a fesztivál "meglepetésnek szánt" nyitányát, amit ügyesen sikerült pár nap alatt betanulni, s most összecsiszolják. 

A fesztivál élő "kabalája", a jelmezbe öltöztetett, mindenütt felbukkanó
zergetollas kisfiú, hegedűvel a kezében

Sajnos, élőben kissé kényszeredetten hat, de sebaj, a műsorok között mindig gondoskodnak majd hasonló "kóstolóról" a jobbára kamaszkorú "egyetemisták".

Megnyitóbeszédek... Egyre jobbak, mert egyre rövidebbek. Ott tartunk, hogy már a lényeg megfogalmazása is könnyedén megy. Így aztán hamar túljutunk a protokoll-részeken s kezdődhet a muzsika.

Fesztivál indító a budapesti Mandel együttes. Még nem hallottam élőben, bár azt mondják, korábban jártak már Erdélyben (igaz, a fesztiválon még nem), s a reneszánsz udvarok zenéjéből adnak ízelítőt. A darabok jó része már ismert, a régizene rendezvények megszokott műsorán ott vannak - persze, némileg más hangzásban, stílusban. Az együttest vezető, ősz hajú mester (Mandel Róbert) meghívottakkal játszik, a darabok váltogatása közben mesél, magyaráz, tapasztalt showman. Muzsikájuk csendes, bensőséges, nem hozza különösebben lázba a közönséget. Udvarias tapsot kapnak, ennyi.

Mandel és meghívottjai
Balról jobbra: Szabó Zsolt, Andrejszki Judit, Mandel Róbert, Kállay Gábor

Újabb egyetemista meglepetés, ezúttal két oboázó lány áll ki a tanárával, a közönség tovább gyülekezik, helyezkedik. (Egyesek jönnek, mások mennek...)

Aztán bevonul a csíkszeredai Codex együttes. A közönség szereti, játékkedvük töretlen. Különösen a vonósok négyeséből nem hiányzik soha a lelkesültség: örvendenek jól szóló hangszerüknek, a zenének, az együttlétnek. Érződik, hogy a négy legény egy egész estét betöltő koncertet is képes elvinni a hátán. Sikerük megérdemelt - ráadásul mindig újdonságokkal lepik meg a közönséget, aki kedveli őket. Műsorösszeállításukban középkori magyar és román táncok kölcsönhatását is bemutatták, ízes, vérpezsdítő értelmezésben. A végén felhangzott sikerdarabjuk, a már több fesztiválon is elénekelt Boldog ember, ami mindig biztos siker. Most is.

Hangol a Codex

A 22 órától hirdetett esti programokat általában zárt, kis terembe tervezték: nem tudom, hányan voltak kíváncsiak Szabó István (Budapest) lantmuzsikájára, ami biztosan meghitten szép volt (a canzon francese műfajából adott a program szerint ízelítőt), de kezdetnek elég volt a két koncert - a késő esti finomságok maradjanak csak a vájtfülűeknek!

Jó hangulat, különleges hangszerek a Régizene Nyári Egyetemen


Javában zajlik a Régizene Nyári Egyetem a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum épületében. A vasárnap, július 6-án megnyitott mesterkurzus 11-éig, péntekig a tart, amelyet a 44 résztvevő diák nagyszabású közös koncertjével zárnak.
A művészeti iskolában minden reggel 9 órától közös tánckurzust tartanak a diákok számára, a fizikai „felfrissülés” után pedig mindenki az általa választott hangszeren tanul a nap folyamán. Mint ismeretes, a diákok számos hangszeren – furulya és fuvola, barokk hegedű, barokk oboa, ének, csembaló, lant és gitár, viola da gamba és basso continuo, régizenében használt ütős hangszerek – tanulnak játszani, emellett pedig zenei játékokba, a rögtönzésbe és a szólamszerkesztésbe is belekóstolhatnak.
Széplaki Zoltán budapesti oktatónak nyolc diákja van, akiknek furulyát és fuvolát tanít. A diákok fele erdélyi: nagyszebeni, csíki és olaszteleki, a másik fele pedig magyarországi, hárman Miskolcról érkeztek, egy diák pedig Budapestről. A legfiatalabb 12 éves, a legidősebb pedig mindössze 20.
„Oktatóként arra törekszünk, hogy minél könnyedebb hangulatot teremtsünk az órák alatt. Annak ellenére, hogy a kurzusokat egy iskola épületében tartjuk, megpróbálunk a legkevésbé az iskolarendszerre emlékeztető képzést tartani” – számolt be a kurzusok hangulatáról a fúvós hangszereket oktató tanár.
A diákok nagy gonddal készülnek a pénteki nagy koncertjükre, amelyet délelőtt 11 órától a Tulipán áruház előtt, 14 órától pedig a művészeti iskola nagy aulájában hallgathatnak meg az érdeklődők. A fúvós hangszereken játszó diákok ismert olasz baletteket adnak majd elő a megnyitón.
Csata Istvánnak is – aki egyébként Kolozsváron tanít – nyolc diákja van, ő viola da gambát és basso continuot tanít, a legfiatalabb diákja 15, a legidősebb 51 éves, akik ugyancsak erdélyiek, illetve magyarországiak. Ezek a vonós hangszerek nagyon ritkák és különlegesek, ezért azokat a diákok nagy része kezdő vagy középhaladó szinten ismeri, tájékoztatott Csata István.
„A viola da gambán játszó középhaladók közül többen is mellékszakon ismerkedtek meg a hangszerrel. A kurzusokon egyébként rengeteg új és hasznos információt kapnak a diákok, amelyeknek a nagy része csak hetek vagy akár hónapok múltán csapódik le bennük. Rengeteg technikai dolgot kell elsajátítaniuk, ami nem könnyű feladat” – számolt be az oktatás menetéről a vonóshangszer-oktató.
A viola da gamba és basso continuo kurzus hallgatói egyéniben, duóban és trióban is fellépnek a zárókoncerten. Ebben az évben spanyol, de leginkább francia reneszánsz műveket tanulnak. Csata István elmondása szerint a francia gamba-irodalom az egyik leggazdagabb, ezért is illik bele a viola da gamba és basso continuo kurzus az idei francia zenét előtérbe helyező Régizene Fesztivál programjába.
Mindkét tanárnak, valamint a diákoknak egyöntetűen az a véleménye, hogy a kurzusokon jó lehetőség nyílik a zene összetartó erejének megtapasztalására. Mindenki, aki beiratkozott, azért tette, mert érdekli az adott hangszer, semmiképp sem kényszerből vesznek részt a nyári egyetemen. Ugyanakkor az egyik legpozitívabb tapasztalat az egymás hangjának a megtalálása, valamint a közös fejlődés – vallják a résztvevő diákok.
A Régizene Nyári Egyetem diákjainak egyedi módon segít a tanulásban a Fun-Bike biciklis szaküzlet. Azoknak, akiket Csíksomlyón szállásoltak el, az üzlet ingyenesen bocsát biciklit a rendelkezésükre, hogy könnyebben bejussanak a Csíkszereda központjában zajló kurzusokra.

Forrás: maszol.ro / 2014. július 9.


Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből

Meglátogattam július 7-én délelőtt a Kájoni Könyvtár előadótermében megnyitott tárlatot. Nem mondhatom, hogy kongott az ürességtől a terem, de le se ütöttük egymást az érdeklődés hevében. Bőven elegendő hely maradt, hogy a falak előtt körbe forogva a látnivalókat kényelmesen lefényképezhessem. Minden kommentár nélkül ide rejtem a látványt. Előbb a plakátokat:





majd a szemközt berendezett nyitott tárlót a kiadványokkal, könyvekkel, szakirodalommal, műsorfüzetekkel, trófeákkal:










Július 10-étől: Fesztivál!

2014 nyarán is szeretettel várunk minden régizene kedvelőt Csíkszeredába. A Fesztiválra idén  július 10-13 időszakban kerül sor.

Fellépők:

La Fenice (Franciaország)
Mandel Róbert &  Reneszánsz Együttes (Magyarország - Ausztria)
Codex (Románia)
Musica Historica (Magyarország)
Sam Chapman (Egyesült Királyság)
Fülöp Mária (Svájc)
"... canticum novum" (Magyarország)
Chereji Szilárd (Ausztria)
Kájoni Konsort (Románia)
Danuta Zawada (Lengyelország)
Csalog Benedek (Magyarország)
Carmina Renascentia (Románia)
Kobzos Kiss Tamás (Magyarország)
Lyceum Consort (Románia)
Tóth Mónika (Magyarország)
Balkan Barock Band
Transylvania Barokk Együttes (Románia)
Szabó István (Magyarország)
Passeggio Táncegyüttes (Románia)
Barokk Fesztiválzenekar

Kísérő programok

A Kájoni János Megyei Könyvtár
Lapok a Csíkszeredai Régizene FEsztivál történetéből
... ami csak a miénk volt
Múltidéző kiállítás
Digitalizált sajtóarchívum
Helyszín: Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme
A kiállítás július 7-31 között a könyvtár nyitvatartási ideje alatt látogatható.

Reneszánsz napi menü csíkszeredai éttermekben
A Salvator Hotel és a Fenyő Hotel, valamint a San Gennaro étterem vendégei a fesztivál időtartama alatt reneszánsz finomságokat kóstolhatnak.
Salvator Hotel étterme, Csíksomlyó, Szék útja 147 szám
Hunguest Hotel Fenyő étterme, Nicolae Bălcescu utca 11. szám
San Gennaro étterem, Petőfi utca 15. szám

Renaissance Cafe
A Frei Cafe, valamint az Orpheusz és a Palermo kávézók vendégei a fesztivál időtartama alatt, programon kívül, a kávézókban is ismerkedhetnek a reneszánsz és barokk kori zenék hangulatával.
 Frei Cafe – Csíkszereda, Temesvári sugárút 29.
Orpheusz kávéház – Csíkszereda, Temesvári sugárút 6.
Cafe Palermo – Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 20.


Népszerűsítő körúton a Régizenei Fesztivál előestéjén


2014. július 4. * Este felhívott Ádám Gyula, s jelezte, hogy a napokban népszerűsítő körúton jártak a fesztivál szervezői - előbb Nagyszebenben, ahol a Régizene fesztiválról készült óriásfotó kiállítás vált megtekintzhetővé a Bruckenthal múzeum udvarán, majd Alcsík több településén, illetve a csíkszeredai városközpontban, ahol a Codex együttes tagjai utcai zenéléssel adtak ízelítőt a jövő héten várható zenei élményekből. Mindkét eseményről Ádám Gyula fotóit közlöm - s a továbbiakban is felvételeivel illusztrálom majd a fesztiválról készítendő feljegyzéseimet.

 Udvari tárlat a múzeumban

Régi zene a csíkszeredai parkban

A Régizene Fesztivál újdonságait ismertették
Reneszánsz konyha

Reneszánsz finomságokat is kóstolhatnak az idén a július 10-13. között zajló Csíkszeredai Régizene Fesztivál résztvevői, az eseménysoron 21 fellépő tart 15 koncertet 8 helyszínen - jelentették be a szervezők a tegnapi sajtótájékoztatón. A rendezvény kínálata a digitalizált sajtóarchívum anyagából készített kiállítással, valamint reneszánsz kávézókkal bővült.

háromszéki eszter
haromszeki.eszter@hargitanepe.ro

A fesztivál újdonságairól Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója számolt be. Elmondta, idén is folytatódik a Régizene Fesztivál alatt a nagy sikernek örvendő utcazenélés, ugyanakkor a régi korok étkeit is megkóstolhatják a résztvevők a San Gennaro, a Salvator és a Fenyő éttermekben, valamint a város három kávézójában - Orpheus, Palermo és Frei - is régizene fog szólni. 
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történelméből címmel nyílik kiállítás az 1979 óta a helyi lapokban, köztük a Hargita Népében megjelent mintegy 418 digitalizált újságcikkből, plakátokból, régi könyvekből. A gyermekek számára foglalkozásokat tartanak a Mikó-vár előtti téren.

A fellépő együtteseket Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti igazgatója ismertette. Mint mondta, az idei fesztivál gerincét a francia barokk zene képezi, de lesz sok magyar zene is. Megtudtuk, csütörtökön a megnyitó után a budapesti Mandel együttes lép fel, majd a csíkszeredai Codex együttes koncertezik. Az első nap a Budapesti Szabó István lantkoncertjével zárul.
Pénteken a kolozsvári Transylvnia együttes és a Barokk Fesztivál Zenekar francia barokk koncertjeit hallhatja a közönség, a késő esti koncerten Csalog Benedek budapesti fuvolaművész, Fülöp Mária Bázelben élő csemballóművész, valamint Sam Chapman angol theorba művész francia műveket ad elő. 
Szombat délután magyar zenét hallhat a közönség a Musica Historica együttes és Kobzos Kis Tamás előadásában, majd a kolozsvári Passegio együttes William Shakespeare A windsori víg nők című komédiája nyomán készült reneszánsz táncjátékot mutatja be. A késő esti koncerten a XVIII. századi bécsi kávéházakban játszott zenéből Tóth Mónika (hegedű), Danuta Zawada (hegedű és brácsa), Chereji Szilárd (bécsi violon) ad ízelítőt. 
Vasárnap először lép fel Csíkszeredában a Balkan Baroque Band, majd a La Fenice francia együttes előadásában a Les Amours de Cassendre című műsorával zárul a fesztivál.
A fesztivált 2008 óta kísérő Régizene Nyári Egyetemre idén összesen 44-en jelentkeztek Romániából és Magyarországról, a legfiatalabb diák egy 8 éves szebeni kisfiú, míg a legidősebb egy 51 éves nő.
Antal Attila, a társszervező helyi önkormányzat képviselője méltatta a fesztivál jelentőségét, és elismeréssel szólt a szervezőkről. Kifejtette: bár júliusban torlódnak egy kicsit a programok Csíkszeredában, de a város emblematikus rendezvénye már kitaposta magának az utat a sokszínű kulturális kínálatban, és megérdemli, hogy minél többen látogassák.
A fesztivált népszerűsítő EU-s projekt menedzsere, Simó Judith elmondta, a promóciós tevékenységen túl turisztikai kiállításokon népszerűsítették a fesztivált, valamint kéthetes karavánt szerveztek a falvakban, konferenciasorozatot tartottak Gyergyószentmiklóson, Udvarhelyen és Csíkszeredában.


Beszélgetés Filip Ignác Csaba művészeti igazgatóval
Francia árnyalatok

A több mint harmincéves múltra visszatekintő Csíkszeredai Régizene Fesztivál az évek során a székelyföldi város egyik védjegyévé vált. A világhírű hazai és külföldi előadókat évente felsorakoztató fesztivál a megszokott minőség mellett mindig megújul, és olyan programokat kínál, amelyek emlékezetesek maradnak mind a fellépők, mind a látogatók számára. Ez pedig idén sem lesz másként. Filip Ignác Csabával, a fesztivál művészeti igazgatójával a Régizene Nyári Egyetemről, az idei fesztivál gerincét képező francia barokk zenéről, különleges hangszerekről, ismert és elismert fellépőkről beszélgettünk.

Márk Boglárka

- A Régizene Fesztivál műsorfüzetének előszavában a mai zenéből kiveszett árnyalatokról ír. Melyek ezek az árnyalatok, és mennyire fogékonyak ma rájuk az emberek?
-  A zene fejlődésével párhuzamosan fontos árnyalatok vesztek el, amelyeket csak a korabeli hangszerekkel lehet visszaadni. A modern hangszerek nyertek ugyan hangerőben, de vesztettek a hangzás finomságát illetően. Vannak olyan érzések, hangulatok, amelyek átadására kimondottan csak a régi típusú hangszerek képesek. Aki pedig ezt képes kihallani a zenéből, egyben bele is szeret ebbe a muzsikába.
- A fesztiválhoz szorosan kapcsolódik a Régizene Nyári Egyetem. Az „árnyalattant" hallgató nyári egyetem hallgatói kiktől, mit és hogyan tanulhatnak?
-   Az   idei   mesterkurzusokat neves zenészek tartják: a budapesti Széplaki Zoltán furulyát és fuvolát; a szintén budapesti Vitárius Piroska  barokkhegedűt; Guido Titze Drezdából barokk oboát; Palócz Réka Budapestről éneket; a Bázelben élő Fülöp Mária csembalót, Kónya István Budapestről lantot és gitárt, a kolozsvári Csata István viola da gambát és basso continuót, az ugyancsak Budapesten élő Kasza Roland régizenében használt ütős hangszereket, zenei játékokat, rögtönzést,  szólamszerkesztést  oktat. Minden hallgató reneszánszegyüttes-mesterkurzuson vehet részt  a budapesti Csörsz Rumen István vezetésével, valamint közös reggeli reneszánsz tánckurzuson a kolozsvári Szabó Anikó vezetésével. A diákoknak lehetőségük nyílik ugyanakkor a kurzuszáró koncert mellett a fesztivál koncertjein is fellépni. A nyári egyetem résztvevői egyébként egész napos   foglalkozásokon   tanulnak játszani az említett hangszereken. Lesznek egyéni foglalkozások, de sok közös gyakorlat, fellépés és természetesen jó hangulat.
- A nyári egyetem milyen hatással van a hallgatók egyéni szakmaifejlődésére?
- Minden szinten folyik az oktatás: kezdőtől a legmagasabb szintig,
a résztvevők igényei szerint. Elismert művészegyéniségektől tanulhatnak, akár egy hét alatt is nagyot léphetnek előre a diákok.
-  Mit hallhatunk idén a nyári egyetem zárókoncertjén?
-   Minden résztvevő fellép a zárókoncerten, de emellett a tehetségesebb hallgatóknak lehetőségük lesz bemutatkozni a fesztivál hangversenyein is. A hangversenyek elején ugyanis 10-15 perc az ifjú tehetségeké. A zárókoncert programja a nyári egyetem ideje alatt áll össze.
- Mik az idei fesztivál újdonságai?
- Az idei fesztivál fő témája a francia zene, persze emellett lesz sok magyar zene is. Július 10-én, csütörtökön, a megnyitó után a világhírű budapesti Mandel együttes lép fel a csíkszeredaiak körében is népszerű Andrejszki Judittal, majd a csíkszeredai Codex együttes következik magyar műsorral. Este 10 órától a budapesti Szabó István - aki a régizene egyik emblematikus, ismert egyénisége - szóló lantkoncertjével zárul az első nap. Pénteken a barokkzenéé a főszerep, a kolozsvári Transylvania együttes és a Barokk Fesztivál Zenekar francia barokk koncertjeit hallhatjuk. A késő esti koncert 22 órakor kezdődik, amelyen Csalog Benedek budapesti fuvolaművész, Fülöp Mária, Bázelben élő csembalóművész, valamint Sam Chapman angol theorbaművész francia műveket adnak elő. Szombaton délelőtt gyermeknapot tartunk a Mikó-várban, délután főleg magyar zenét hallhatunk, amelyet anyaországi művészek, a budapesti Musica Historica együttes és Kobzos Kis Tamás adnak elő. Kiemelkedő előadásnak ígérkezik a kolozsvári Passeggio együttes William Shakespeare A windsori víg nők című komédiája nyomán készült reneszánsz táncjáték is. A késő esti koncerten a XVIII. századi bécsi kávéházakban játszott művekből hallhatunk válogatást, a budapesti Tóth Mónika hegedűn, a gdański Danuta Zawada hegedűn és brácsán, Cherei Szilárd Linzből pedig bécsi violonen játszik majd. Vasárnap a Balkan Baroque Band - párizsi, kolozsvári, bukaresti és csíkszeredai zenészekből álló csapat - szintén francia barokk zenét játszik. Ők többször is felléptek Franciaországban, de Csíkszeredában ez lesz az első szereplésük. Majd a világhírű La Fenice francia együttes előadásában a Les Amours de Cassandre című műsorával, Pierre Ronsard költeményeit feldolgozó zeneművekkel zárul a fesztivál. Nagyon érdekes hangszert hallhatunk majd a La Fenice együttes előadásában, vezetőjük, Jean Tubéry görbe cinken játszik majd, amely nagyon különleges hangú, ritkán hallható hangszer. A napot és egyben a fesztivált reneszánsz táncház zárja.
- Mit kell tudnunk az erdélyi-francia zenei kapcsolatokról?
- Az erdélyi zenei kéziratokban kevés francia zenét találunk, ellenben vannak francia művek a Kájoni-kódexben. Az idei francia-erdélyi zenei kapcsolatok előtérbe helyezésének ötletét az az érdekes tény adta, hogy a francia barokk zenében és az erdélyi népzenében hasonló zenei díszítéseket fedezhetünk fel, illetve hasonló táncfigurák a francia udvari táncokban és az erdélyi magyar táncokban is megtalálhatók.
- Milyen árnyalatokat hozhat a francia zene a fesztiválra idén?
- A francia barokk zene nagyon kifinomult ízlést jelent, ezért iktattuk be a Régizene Akadémia programjába is a francia zenéről szóló előadásokat. A francia reneszánsz zene a kor egyik legrangosabb zenéje volt Európában.
- Miben látja a Régizene Fesztivál tartós sikerének a titkát?
- Két titka is van: megtartjuk a bevált dolgokat, és minden évben újdonságokat is nyújtunk. Kitűnő szervezőcsapat áll a fesztivál mögött, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai és Szász Hargita munkája révén, valamint a megye és a város anyagi támogatásával a fesztivál évről évre képes megújulni.
- A fesztivál egyre nagyobb hírneve mennyire könnyíti meg a fellépők idecsalogatását?
-  A világhírű együtteseket legalább 10 hónappal a fesztivál kezdete előtt meg kell hívnunk. Később már nem nagyon van rá esély, hogy el tudják fogadni meghívásunkat. A fellépők szeretik tanulmányozni a fesztivál történetét (a honlapunkon például), és látva a számukra is ismerős együtteseket az előbbi évekből, szívesen vállalják a fellépést, ahonnan  nagyon pozitív élményekkel térnek haza.
- Halványulna a Csíkszeredai Régizene Fesztivál fénye, ha egy nagyobb város hasonló rendezvényből próbálna hagyományt teremteni? Vagy épp ellenkezőleg, erősítenék egymást?
- Úgy gondolom, nehéz behozni azt a több mint 30 éves hagyományt, amellyel Csíkszereda rendelkezik. Ez a fesztivál ismert és elismert mind országos, mind nemzetközi szinten.


[Forrás: Hargita Népe, 2014. július 4.]


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése